Az emberek életében az egyik központi szerep az evésnek jut. Heti menü tervezésben viszont nincs mindenki otthon. Ez a bejegyzés most abban segít, hogy átlásd, megy ez könnyen is.

Eszünk, hogy ne legyünk rosszul, eszünk, hogy legyen energiánk, eszünk, mert finom valami, eszünk mert megkívánunk valamit, eszünk, mert közben üzletet köthetünk, eszünk, mert a barátainkkal találkozunk. Eszünk egy film közben, egy kirándulás alatt, külföldön és jóformán mindig. Arról már korábban írtam, hogy mi a helyzet, ha nem viszünk magunkkal ételt, vagy szeretnénk beülni valahova a barátainkkal. Most a másik oldalt vizsgáljuk meg!

Inzulinrezisztensként az esetek nagy részében előre kell gondoskodnunk, ha étkezésről van szó. Ez nem mindig olyan könnyű, mint egy nem IR-es embernek, aki bármikor és bármit megehet. Másik megoldás, ha minden nap rendeljük az ételeinket, bár ez hosszú távon nem biztos, hogy költségkímélő lesz.

Ez ellen jó megoldás a heti menü megtervezése.

Időhiány

A legnehezebb feladat sokszor az idő hiányából fakad. Gyakran nincs időnk vagy energiánk (vagy mindkettő) főzni, bevásárolni. Én például újabban úgy járok, hogy bevásároltam, de valami kimaradt. Pedig mindig listával indulok neki, pláne, hogy ne legyen mellévásárolgatás. (Erre amúgy a másik jó trükk, hogy rögtön étkezés után kell indulni, így tényleg csak a fontos dolgokat vesszük meg. Azokat, amiket csak hirtelen megkívánunk, nem.) Ráadásul a legbosszantóbb, mikor azt hiszem, van még a hűtőben egy bizonyos termékből, és a főzés kellős közepén eszmélek rá, hogy van, csak éppen minimális mennyiségben. Ilyenkor lehet jókat improvizálni!

Tapasztalatom szerint olcsóbban megúszható (és ez a speciális étrend esetén igazán nem hátrány), ha hipermarketekben vásárolunk. A választék is nagyobb, és lényegesen olcsóbb, mint a helyi kis közért. Szerencsénk van, mert olyan helyen lakunk, ahol a szánkban van egy Tesco, Lidl és Aldi. Bevallom, nem szeretek minden másnap tescozni, ugyanis sok időt elvesz amiatt, hogy nagy. Ezért mi is azok közé tartozunk, akik pár hétre előre bevásárolnak, aztán meg legózunk a konyhában, hogy mi hova kerüljön.

Vicces, de nálunk teljesen kiszámíthatatlan, hogy ha veszünk valamit, arra vagy mindketten rögtön rárabolunk, vagy napokig egyikünk se nyúl hozzá. Utóbbi esetben pedig képes a termék ránk romlani. Ezt elkerülendő, ha előre gondolkodunk, sok pocsékolástól és bosszúságtól szabadíthatjuk meg magunkat.

Tervezzük meg a mélyhűtőt

Nagy ember volt, aki kitalálta a mélyhűtőt! Rengeteg mindent elnyel, amiből aztán lehet utánpótolni a hűtő részt. Kezdve azzal, hogy állandó probléma volt nálunk a sajt penészedése a hűtőben. Nem fogyasztottuk olyan mértékben, hogy elfogyott volna. Általában elmondható, hogy minél nagyobb, több terméket vásárolunk egyszerre, annál olcsóbb. /Hangsúly itt az “általában”-on van, mert néha már ezt a beidegződésünket kihasználva az egyes üzletek direkt megcáfolják, és többet drágábban adnak el. – Nesze neked akcióóóóóó!/

 

De mi kerüljön a fagyasztóba?
Sajt:

Ha épp csak annyit veszünk, hogy pár falatra elég legyen, sokkal többe kerül, mintha megveszünk egy egész tömböt. A mi háztartásunkba egy nagy kerek trappista szokott bekerülni, én ezt 4 részre szoktam felvágni, és 3 megy a fagyasztóba külön-külön, kis uzsonnás zacskókba csomagolva. Amikor szükségünk van rá, előtte kiveszem és hagyom kiolvadni. Felolvadás után reszelhető ismét, és az ízén sem érezni változást. Heti menü megtervezésekor jó szolgálatot tehet előre gondolkodni.

Csirkemell sonka:

Az a termék, ami vagy nagyon-nagyon fogy az otthonunkban, vagy semennyire. Ha keveset veszünk, tuti pikkpakk megesszük, ha sokat, rajtunk marad. Ezért egyszerre jó pár csomaggal szoktunk venni, egy-kettő marad a hűtőben, a többi lekerül a fagyasztóba. Felengedés után ugyanolyan lesz, mint előtte.

Petrezselyem:

Nálunk ez nyaranta a 3. emeleti balkonládáimban terem. Nem hatalmas mennyiségben, de jó tudni, hogy saját. Adagokba kiporciózva, feldarabolva külön-külön zacskókban megy a mélyhűtőbe; ezeket kiengedni sem kell használat előtt. Levesbe, főzelékbe, fasírtba; bármibe tehető, és ellenben a jégkockába fagyasztós verzióval, alig foglal helyet.

Húsok, halak:

Például csirkemellet felkockázva is eltehetünk, és akkor már csak főzni/sütni kell kiolvadás után. Ha olyan csirkemellet veszek, ami előre fóliázott, helytakarékosságból a dobozából kivéve, uzsonnás zacskókba csomagolva tárolom őket (nem mindig vagyok hajlandó előre felkockázni mindent). Nyugodtan betárazhatunk, fagyasztóban akár hónapokig is eláll, ha nem engedjük fel, és fagyasztjuk vissza! Ugyanígy szuper ötlet a fagyiban a hal is. Ezt zacskókban külön porciózva is eltehetjük.

Kifőtt tészta:

Általában egy egész zacskó tésztát szoktam előre kifőzni, ezeket utána kiporciózom, majd mehetnek a mélyhűtőbe. Jó ötlet ráírni a ch-t, hogy megkönnyítsük az életünket. Ha gyors ebéd vagy vacsi kell, csak szósszal nyakon öntjük, és már ehetjük is.

Kész ételek:

Rengeteg mindent le lehet fagyasztani, kezdve a kész húsokon át a rakott ételekig. Inkább úgy fogalmaznék, kevés az, amit nem lehet. Ráadásul ha nagyobb mennyiséget csinálunk, nem kell napokig ugyanazt ennünk.

Köret:

Imádom a mexikói zöldségkeveréket. Nagyon finom, és nagyon gyorsan megvan. Mindig van egy-két zacskóval a  fagyasztónkban. Ebédhez csak kis vajjal megpárolom, és kész is.

Hagyma:

Az emberek nagy része utál hagymát pucolni és vagdosni. Ezzel mindig rengeteg idő elmegy. Jó ötlet, ha néha nekiállunk nagyobb mennyiséget megpucolni és felaprítani, majd ezeket porciózva lefagyasztani. A szagokra figyeljünk, inkább több zacskóba tegyük őket. Ha szükségünk lesz rá, csak kiengedjük.

Sütemény tészták:

Nálam a gofri nagy favorit, viszont csak én eszem. Azért a kevés mennyiségért, ami egy uzsonnára becsúszhat, nem állnék neki. De így, hogy a maradék tészta lefagyasztható, már rögtön motiváltabb vagyok. Ha szeretnék egy kis gofrit, csak előkapom a tésztát és kiolvasztom. Már süthető is. Ugyanez a muffin tésztával.

Palacsinta:

Arról nem tudok beszámolni, vajon a palacsinta tészta is lefagyasztható-e, mert nem próbáltam (bár szerintem simán), de én a palacsintát egyben sütöm ki. Talán az olajszag miatt. A kihűlt palacsinták közé aztán alufóliát teszek, így rakom egymásra, az egészet bezacskózom, és mehet is a fagyóba.

Gyümölcsök:

Ha szerencsések vagyunk, és saját kertünk van, akkor a legjobb, ha télire is tudunk télire a gyümölcsökből. A bogyós gyümölcsöket előbb egy tálcán, vagy tányéron szétszórva megfagyasztjuk, hogy ne szottyadjanak egymásba, majd ezután lehet őket zacskózni vagy dobozolni.

Kenyér, pékáru:

A lehető legjobb dolog a világon, hogy ez is mehet a fagyasztóba. Szeletelt kenyereket zacskózva, egész kenyereket felszeletelve, adagokban érdemes eltenni. A szeletelt kenyeret szobahőmérsékleten kiengedjük, és olyan lesz, mint ha nem is lett volna fagyasztva. Ez nagyon jól jön, ha nincs a közelünkben megfelelő kenyérlelő hely. Bevallom, mi egyszerre 4-5-6 zacskóval szoktunk venni; ezekből mindig csak egy van felbontva.

Most, hogy ezeket leírtam, rácsodálkoztam, mert nem is olyan nagy a fagyasztónk, és mégis mindent elnyel. Pedig egy polc nálunk szinte csak a kutya nyers húsával van tele.

Jól járunk, ha egy hétvége alatt több mindent megfőzünk egyszerre. Ezek között lehetnek szószok, levesek, rakott ételek, köretek is. Hét közben hálásak leszünk értük. Szerelkezzünk fel légmentesen záródó dobozokkal, hogy a hűtőnkben a készételek illatai ne keveredjenek!

 

Ne féljünk! Csirkemell FOREVER!

A csirkemellet ezerféleképpen lehet variálni, hogy sose legyen unalmas. Ne féljünk attól, hogy túl száraz a hús, a legegészségesebb alkatrésze a kis kapirgálóknak, remek fehérjeforrás. Kisüthetjük simán grillen, borsozva, fokhagymásan, paprikásan, pácolhatjuk fűszerkeverékkel stb. Kockára, vagy csíkokra vágva elkészíthetjük paradicsomos alappal, sajtszósszal, spenóttal; de igazából bárhogyan. Mi a férjemmel csirkemellből készítjük a borsós tokányt, a vadast, brassóit és még sorolhatnám.

Nyáron nálunk nagy sláger a saslik, rengeteg zöldséggel grillezve. Csirkemellből készülhet húsleves, csirketorta, de sütőzacskóban is fantasztikus ételeket lehet belőle alkotni. Rántott húsként, párizsi szeletként, szezámos bundában, panko morzsában kisütve éppúgy tökéletes fogás lesz belőle.

 

Gondolkodjunk előre: időt és pénzt takarítunk meg!

Csakis előnyünkre válhat, ha betárazunk bizonyos dolgokból, amik mindig vannak/lesznek otthon a konyhánkban, kamránkban (már aki olyan szerencsés, hogy van neki).

Az én listám:
  • kenyér
  • vaj vagy valami kenyérre kenhető dolog; pl. kőrözött, pástétom
  • sajt
  • tej / kókusztej
  • tojás
  • felvágott vagy szalámi, tonhal
  • “saláta” zöldségek
  • gyümölcs
  • fagyasztóban: zöldborsó, kelbimbó stb.
  • köretek: tészták, barna és basmati rizs, quinoa, kuszkusz, bulgur
  • nyers hús (99%-ban csirkemell)
  • Gullon keksz vagy valamilyen rágcsa (nagyon jó, ha valahol útközben váratlanul bekopog a tízóra vagy az uzsonnaidő)
  • hagymák (vörös-, lila-, fokhagyma)
  • extra szűz olívaolaj, kókuszolaj
  • fűszerek
  • lisztek, édesítők
  • olajos magvak (mogyoró, kesudió, dió, tökmag, stb).

Ezekkel a dolgokkal már nagyszerűen lehet több napra előre gondolkodni, heti menü tervezésbe beszállni, kreatívkodni!

Ha pedig nincs ötletünk, mit főzzünk, nincs előre tervezett heti menü nálunk, csak nyissuk meg bármely ételkiszállítós cég étlapját, és kedvünkre inspirálódhatunk!