Ha szeretnél egy egyszerű kelt tésztát feldobni, a cukormentes pisztáciás-fehércsokis tekercs lesz nálad a befutó! Teljes kiőrlésű lisztből készül, úgyhogy inzulinrezisztensek is fogyaszthatják!

Egészen egy évet ugrok vissza, amikor is egész Magyarország lázasan kezdte felvásárolni az élesztőt. Aki meg nem volt olyan leleményes, az szívott. Én rendszeresen sütök, mégis, mint valami drogot, úgy kellett kutatni, kitől lehetne szerezni egy keveset.

Végül nagyobb mennyiségben magától a gyártótól sikerült egy közelben lakónak rendelésre szereznie, és volt olyan jó fej, szétdobta, akinek kellett. Így esett meg, hogy egy csomó friss élesztő landolt a mélyhűtőben. Szigorúan pár hónapos fagyasztást ajánlottak. Nekem még a fele adag most is megvan. És majd mint láthatjátok, elég jól működik így egy évnyi hibernáció után is.

Amikor szükségem van rá, előtte pár órával kiveszem, felteszem a sima hűtőbe, és ugyanúgy felhasználom, mint a friss élesztőt. Visszafagyasztani persze már nem szabad, és amúgy az állaga is inkább nyúlós, mint sem morzsolnivaló, de ettől még szuper kelt tésztát tudunk belőle varázsolni.

Most egy pisztáciakrémes változat készült, mivelhogy egy pár hete nagyon lázba hoztak az olajos magkrémek. Elég sokfélét kiszemeltem (pl. diókrém, kesudió krém, mandulakrém), végül úgy voltam vele, elég lesz egyet választani.

A teljes palettát itt tudjátok megtekinteni: olajos magkrémek.

Most is a klasszikus kelt tésztát használtam alapnak, a forma pedig egy nagy, tortaforma volt.

A PISZTÁCIÁS-FEHÉRCSOKIS TEKERCS CUKORMENTESEN receptje:
Hozzávalók:

/1 nagy tortaformához/

Elkészítése:
  1. A liszteket, a búzasikért, a sót, cukrot, eritritet, tojást, kókusztejet és a friss élesztőt a robotgépbe öntjünk, és alacsony fokozaton elkezdjük a dagasztó karokkal (a hullámos alakúak) összekeverni. Ahogy egyre jobban áll össze, emelünk a fokozaton, teljesen a maximumig.
  2. Kb 10 perc elteltével már szép hólyagosra dagad a tésztánk. Ekkor kelesztő tálba tesszük és meleg helyen a tál fedelével lefedve 2-3 pukkanásig kelesztjük (hőmérséklet függő, látjuk úgyis, mikor duplájára dagad már). Akkor van kész, mikor szép légiesen könnyű tésztát kapunk. (Kelesztő tál hiányában konyharuhával letakart tálban is keleszthetünk, így kicsit tovább tart majd, még meleg helyen is.)
  3. A megkelt tésztát szilikon nyújtón ujjnyi vastagságúra nyújtjuk.  Azért jobb, mint a fa nyújtódeszka, mert nem kell alá plusz liszt! Nyújtás közben látjuk majd a levegőbuborékokat.
  4. Kinyújtás után megkenjük a pisztáciakrémmel. Arra figyeljünk, hogy ne kenjük le mind a 4 oldaláig teljesen, egy oldala maradjon kicsit érintetlen, hogy a tészta majd feltekerésnél hozzá tudjon tapadni. Aki nagyon akar vadulni, szórhat rá pisztáciadarabokat is pluszban a krémre. Ezután szorosan feltekerjük.
  5. Közben kivajazzuk a formánkat, és a tésztát kb 3-4 ujjnyi vastagságban vágjuk el. Mindegyik tekercs talpára állítva, koncentrikus körben elhelyezve kerüljön bele a kikent sütőformába. Nem kell szorosan, hiszen sütés közben még nőni fognak. Ha maradt egy kevés vajunk, azzal lekenhetjük óvatosan a tekercseket.
  6. Pihentetni tovább nem kell, mehet az előre melegített sütőbe, és 180-200 fokon sütjük. Nincs általános szabály, mennyi idő alatt készül el, erősen sütőfüggő, érdemes kukucskálni 15 perc után, hol tartunk. Ha jól dolgoztunk, akkor lesz kész, mikor a teteje aranybarna, de az alja nem égett meg.
  7. Ha kész van, vízgőz fölött megolvasztjuk a fehércsokit, végül rácsurgatjuk egy spatula segítségével a kész tekercseinkre.