Valószínűleg mikor eszünk egy kis szezámmagot, vagy spenótot, bele sem gondolunk, hogy stresszmentesítő lehet szervezetünkre. Pedig nem mindegy, hogy egy-egy húzósabb időszak alatt mikkel toljuk meg a táplálkozásunkat.
JÓ VAGY ROSSZ?!
Furcsa, de a jó stresszről keveset hallunk. Ha a stressz szó kerül előtérbe, akkor mindenki a szorongásra, a gyomorgörcsre, az izzadt tenyerekre gondol.
Pedig létezik egy bizonyos jó stressz is, ami nélkül nem is élhetnénk. Ez visz minket előre, ez adja meg a versenyszellemet, a küzdésvágyat. Felpörgeti a szervezetünket és az agyunkat is.
Ellenben a rossz stressz már nem ennyire baráti. Jelenléte számos dologtól függ, tehát nem lehet konkrétan kijelenteni, hogy egy bizonyos állapot mindenképpen a rossz stressz kategóriába tartozik. Ilyen például egy közönség előtti beszéd megtartása. Van, akinél ez motiválólag hat, inspirálja, másnál viszont iszonyatos szorongást válthat ki.
A statisztikák szerint a leggyakoribb stresszokozók a családi gondok, az anyagi problémák és a gyász.
A SZERVEZETÜNK ÉS A STRESSZ
Szervezetünkben stressz hatására számos változás következik be:
Rövidtávú stressz esetén emelkedik a légzésszám, a pulzus és a vérnyomás is, hogy több oxigén szállítódhasson az izmokba. Ezt a változást a stresszhormonok idézik elő.
Viszont a szervezetnek a plusz igénybevételt kompenzálnia kell, így a nem létfontosságú szervek (gyomor, bél és immunrendszer) működése csökken. A végtagok és a bőr is hideggé válhat a keringés átrendeződése miatt. Továbbá szájszárazság, fokozott izzadás léphet fel, és a vizelési inger is megsokszorozódik.
A hosszútávú stresszt gyakran csendes gyilkosnak is nevezik. Átalakulnak az alvási szokások (vagy nagyon sokat, vagy nagyon keveset alszunk), az étvágy is szélsőséges oldalra billen ki (nőhet, de akár csökkenhet is). Megnő a fogékonyság az influenzára, náthára, asztmára, gyomor-és bélbetegségekre.
Ezek mind testi tünetek, de nem mehetünk el amellett, hogy a rossz stressznek a lélekre is komoly hatása van: ingerültség, rossz reakciók, indulatosság, flusztráció, düh; akár még pánikroham is.
STRESSZCSÖKKENTŐ, STRESSZMENTESÍTŐ MÓDSZEREK
Mutattam már pár módszert erre vonatkozólag a blogon, sőt, olyan étrendkiegészítő készítményt is, ami mondjuk egy vizsgaidőszak, vagy álláskeresés időszakában jó szolgálatot tehet.
Továbbá érdemes relaxációs légzési technikákat is elsajátítani, ami hirtelen fellépő váratlan helyzetnél (lásd az én utolsó nyelvvizsgázásomat XD) majdhogynem életmentő lehet.
És ha már úgyis gyakorta vendég a konyhánkban ezekből a legtöbb élelmiszer – vagy éppen a következő infó hatására gyakoribbá válnak -, akkor jó tudni, hogy milyen táplálékok stresszmentesítő hatásúak.
STRESSZMENTESÍTŐ ÉLELMISZEREK
Teljes kiőrlésű gabonafélék:
A teljes kiőrlésű gabonák szelénben gazdagok. A szelén antioxidáns hatású, így képes az oxidatív stresszt csökkenteni. Továbbá immunrendszert erősítő tulajdonsága is van.
Magvak:
A szezámmag, a napraforgómag, a tökmag, a földimogyoró mind-mind magas triptofán tartalmú élelmiszer. A triptofán egy esszenciális aminosav, vagyis a szervezet nem tudja saját maga előállítani, táplálékkal vihető be. Ebből a szervezet B3 vitamint és szerotonint hoz létre. A természetes alvásban van jelentős szerepe.
Csicseriborsó:
Hasonlóan a fent említett magvakhoz, szintén a magas triptofán-tartalma miatt is érdemes fogyasztani.
Csokoládé:
A minél magasabb kakaótartalmú csokoládé elősegíti az endorfinok termelődését. Ezek a fehérjék fizikai hatásra keletkeznek az agyalapi mirigyben, pl: fűszeres ételek fogyasztásakor, izgalmi állapotban, orgazmus hatására, vagy éppen fájdalomérzetkor. Legtöbbször, ha azt halljuk: boldogsághormon, a csokoládéra asszociálunk.
Tejtermékek:
Mint például a joghurt, kefír, tejföl, túró és a tej. Endorfintermelő hatással bírnak, ráadásul a tej remek kalciumforrás. A kalcium enyhíti a szorongásos tüneteket, nyugtatólag hat.
Belsőségek:
Leginkább a vese és a máj fogyasztása javasolt a magas szeléntartalmuk miatt.
Zabpehely:
Kutatások kimutatták, hogy rendszeres fogyasztása képes csökkenteni az szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, emellett pedig kitűnő triptofán forrás is.
Áfonya:
Magas antioxidáns tartalma miatt kiemelkedő a bogyós gyümölcsök közül. Ennek a tulajdonságának köszönhető stresszcsökkentő hatása.
Tojás:
A tojás egyrészt szelénben is gazdag, másrészt triptofán tartalma miatt is érdemes stresszes időszakban még inkább fogyasztani.
Halak:
Szintén triptofán tartalma miatt rendszeresítsük étrendünkben.
Spenót:
Mivel a spenót remek magnéziumforrás, így fogyasztása kifejezetten ajánlott stresszes időszakban.
Vörösbor:
Jó hír azoknak, akik szeretik a vörösbort. Számos jótékony hatással bír, amennyiben mértékkel fogyasztjuk. Ilyen például az endorfintermelő tulajdonsága.
Élesztős ételek:
Élesztős ételeket azért kívánunk jobban stresszes periódusokban, mert az azokban lévő élesztő is képes az endorfintermelés serkentésére.
Fekete tea:
Napi 4 bögre fekete tea már alacsonyabb kortizolszintet tud eredményezni.
Hüvelyesek:
Szuper szelénforrások, így fogyasztásukról ne mondjunk le.
