A vitaminokról már mindenki hallott, a vitaminokat mindenki ismeri. Tudjuk, hogy a gyümölcsök, zöldségek fogyasztásával vitaminok és nyomelemek kerülnek be a szervezetünkbe. De vajon tisztában vagyunk azzal, mit mikor kell bevenni, hogy a legoptimálisabban fel tudja használni azt a szervezetünk? Melyik vitamin melyiket erősíti, vagy éppen gyengíti? És mi a helyzet a nyomelemekkel?

Nagyon nem akar beköszönteni a jobb idő, pedig már múlt héten reménykedtem. De az, hogy még a nap sem süt? Ellenben vannak már kullancsok, sőt szúnyogot is láttam idén. Tombol az influenza szezon és a környezetemben is sokan megbetegedtek az utóbbi pár hétben. Ilyenkor télen még fontosabb, hogy feltöltsük szervezetünket, hisz jóval kevesebb napfény ér minket, és általánosságban elmondható, kevesebb zöldséghez, gyümölcshöz jutunk. Az inzulinrezisztenciában kiemelten fontos, hogy támogassuk szervezetünket annak érdekében, hogy hatékonyabban működhessen.

Pótolni elvileg könnyű, mert csak bekapunk egy multivitamint, és le is van tudva a napi adag. Pedig multivitamin és multivitamin között is óriási a különbség. Nézzük csak meg az összetételüket.

Az én orvosom azt vallja, hogy nem is a legjobb megoldás a multivitamin szedése, mert sokszor kevesebb a hatóanyag benne, mint amire szükségünk lenne. Másfelől megközelítve pedig az se mindegy, hogy melyiket vesszük be reggel, este, éhgyomorra vagy étkezés közben. Vannak, amik gyengítik egymás hatását, míg más vitaminoknál és nyomelemeknél jótékonyan hat a beépülésre, ha egy időben vesszük be.

Lehet így kicsit több tablettát kell otthon tartanunk, de mindenképp megéri.

 

Mi a különbség a vitaminok és a nyomelemek között?

Vitaminnak nevezzük a viszonylag kis tömegű, organikus vegyületeket. Nagyon fontos szerepet töltenek be a szervezet működésében, leginkább az élő sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokban, ezért jelenlétük nem elhanyagolandó. Továbbá közreműködnek azon folyamatokban, mely során a táplálék hasznosul, és energiával látja el a szervezetet. Zsírban oldódó, és nem oldódó vitamincsoportokra oszthatjuk őket.

A nyomelemek a szervezetben viszonylag kis koncentrációban (nyomokban) jelen lévő ásványi anyagok, melyek fő feladata az életfunkciók szabályozása. Jelenlétük létfontosságú az anyagcsere folyamatokban.

 

Amire a testünk képes

Csupán két olyan vitamin van, amelyet a szervezetünk is képes előállítani. Ez a D és a K vitamin. A D vitamint manapság nem is vitaminként, mint inkább hormonként szokták említeni. Ennek oka, hogy hormonként viselkedik szervezetünkben, és csupán orvostörténeti okok miatt kapta a vitamin elnevezést.

Az összes többit szervezetünkbe magunknak kell táplálék vagy táplálék kiegészítők formájában bevinnünk. Régebben élt az a hit, miszerint az egészséges életmódot élőknek nincs szükségük a pótlásra, de ezt ma már a legtöbb orvos cáfolja. Ez nagyrészt a mai modern kor táplálékának köszönhető, mivel lényeges minőségromláson ment át az elmúlt évszázadokban (gondoljunk csak a sok vegyszerre, amivel egy földben termő zöldség, vagy fán termő gyümölcs találkozik).

 

Melyiket mikor vegyük be?

Én beszereztem egy párszáz forintért kapható műkörmös tiptartó műanyag, átlátszó, többfakkos dobozkát. Vagyis rögtön kettőt. Ugyanis nekem a gyógyszertárban fellelhető gyógyszertartó dobozok kicsinek bizonyultak. Így viszont nagyon jól le tudom osztani, melyiket kell reggel, vagy épp este bevennem, a sok doboz és filmfólia pedig nem foglal fölösleges helyet.

 

Visszatérve a vitaminok két csoportjára: fontos a megkülönböztetés, mert nagy szerepe van abban, hogy testünk hogyan hasznosítja, és ezáltal mennyire és mennyi ideig érdemes ezeket szedni.

A vízoldékony vitaminokat a szervezet a bevétel után csak rövid ideig képes raktározni, és rövidesen vizelet ürítés útján eltávozik a szervezetből. Éppen ezért a beszedhető dózist nem is nagyon lehet túladagolni, mivel a fölösleg távozik.

Ezek a következőek: az összes vitamin, kivétel: A, D, E, F, K vitaminok.

Zsírban oldódó vitamin az A, D, E, F, K vitaminok. Ezek hosszabb ideig elraktározódnak a szervezetben, nem ürülnek ki rögtön, ezért a dózist illetően jóval körültekintőbben kell eljárni, hogy elkerüljük a vitamin túladagolás. Az összes vitamin, ami nem vízoldékony, az zsírban oldódó. Ezeket étkezés közben célszerű bevenni, a minél jobb hasznosulás érdekében.

A kivétel: egyedül a B12 vitamin az a vitamin, ami bár vízoldékony, hosszabb ideig is a szervezetben marad.

 

És miért is ajánlottabb külön-külön szedni a vitaminokat és nem multivitamin formában? Most láthatjuk, hogy nem mindegy, melyik vitamin mikor kerül be a szervezetünkbe.

Fontos! Ügyeljünk arra, hogy ne szintetikus vitaminokat fogyasszunk, hanem természetes eredetű, szerves vitaminokat!

A, D, E vitaminok

Mivel ezek zsírban oldódnak, ezért ezeket mindig étkezés közben vegyük be.

Az A vitaminoknál keressük a karotionidokat tartalmazókat és ne a retinolt, mivel a karotionidokat a szervezetünk maga képes átalakítani A vitaminná, ezáltal elkerülhető a túladagolás.

D vitaminnál válasszunk olyan készítményt, mely D3 vitamint tartalmaz, ez ugyanis sokkal nagyobb biológiai aktivitást fejt ki a szövetekben, mint a D2.

E vitaminok esetében is célszerű a teljes, természetes eredetű vitamint keresni, melyet sokszor vegyes tokoferol néven tüntetnek fel.

Cink és C-vitamin

A cinket étkezés közben érdemes bevenni, máskülönben émelygést okozhat.

A C-vitamin esetében is étkezés közben célszerű a fogyasztás, mivel így kíméli leginkább a gyomrot. Érdemes a nyújtott hatásút, vagyis a retardot keresni, mely a nap folyamán egyenletes C-vitamin elosztást biztosít.

B-komplex, Vas

A B-vitaminok reggel, közvetlenül felkelés után bevéve fejtik ki maximális hatásukat.

A vasnál is célszerű a reggeli bevételt választani, azonban lehetséges, hogy émelygést okoz, ez esetben egy kis étellel segíthetünk, de semmiképp ne étkezés közben, vagy után vegyük be.

Kalcium, Magnézium

Mindkettőt este érdemesebb bevenni. A kalciumból vagy egy nagyobb adagot este, vagy a nap folyamán az étkezések között elosztva.

A magnézium álmosságot okozhat, ezért javasolt lefekvés előtt a bevétele.

 

A könnyebb felszívódás érdekében

Jó ha tudjuk, melyik vitamint mivel egyszerre érdemes beszedni, hiszen így segíthetjük a legoptimálisabb hasznosulást.

• A vitamin + E vitamin
• B vitamin felszívódását a B vitamin csoport összes tagja segíti
• C-vitamin + kalcium és magnézium
• D vitamin + kalcium
• E vitamin + C-vitamin és szelén
• Magnézium + E és B vitamin
• Szelén + jód
• Vas + C-vitamin

 

Az inzulinrezisztencia csökkentését segítő vitaminok és nyomelemek

D-vitamin: pozitívan befolyásolja az inzulinháztartást, csökkenti az autoimmun betegségek kialakulását. Hiánya során fokozottabban alakulhat ki inzulinrezisztencia.

Omega-3: rendszeres bevitele fokozza az inzulinérzékenységet, jótékonyan hat a zsírsejtekre. Az egyik legfontosabb természetes zsiradék a diétában.

Króm: segít stabilizálni a vércukorszintet, a szénhidrátok és zsírok anyagcseréjében játszik jelentős szerepet. Segíti a sejtek megfelelő inzulinfelvételét. Befolyásolja a szénhidrát-, fehérje és zsíranyagcserét.

Cink: csökkenti a sejtek inzulinérzékenységét, rendszeres fogyasztásával megelőzhető az inzulinrezisztencia szövődményei. A sejtek felszínén található receptorok, hormonokat érzékelő tevékenységének aktivitásában van fontos szerepe.

Magnézium: mivel IR esetén több magnézium választódik ki a veséken keresztül, mint normál esetben, így pótlása kiemelkedően fontos, mely során javul az anyagcsere. Magasabb magnézium szint alacsonyabb IR szintet eredményez.