Ha legalább egyszer is azt hitted neked nincs edzésmotivációd, sajnos azt kell mondjam, nem jól gondoltad. Van az, csak elő kell hozni. De hogy mégis mi lehet motiváló számodra?
Tudjuk mi az a motiváció?
„A pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.
A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal.
A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát.”
– olvashatjuk az Eszterházy Károly Főiskola oldalán.
Tehát a motiváció nem olyan dolog, ami egyszer van, máskor meg nincs. Ha azt gondoljuk, nincs, nem fordítunk rá elég figyelmet, energiát. Nem fogok most Szabó Péterré átváltozni, nem ez a célom, úgyhogy nyugodtan olvass tovább….
Megtalálni, amit keresünk
Könnyen beszélek, hogy találjuk meg mindig mindenre a motivációnkat, de ez korántsem ilyen egyszerű. Nekem is vannak dolgok, amik erősebben, mások gyengébben motiválnak. Százszor hamarabb kezdek neki olyannak, amibe érzem, hogy a belsőm is visz afelé. Aminél meg nem érzem… nos, ott törekszem arra, hogy tudatosan figyeljek a célomra.
Sok romboló tényező van – főleg a külső behatások, mint pl. egy elromlott időjárás –, ami fel tudja borítani a szép kis motivációs oszlopunkat. Ezeket kell megtanulni arra a kis időre figyelmen kívül hagyni. Onnantól már viszonylag könnyű dolgunk van.
Rendszerességre hangolva
Ha még nincs meg az edzésmotivációd, mielőtt nekiállsz edzeni, tudatosítsd magadban a célodat és az ehhez vezető utat. Heti hányszor fogsz edzeni járni? Akár a heti 3-at, vagy heti 5-öt lövöd be, ragaszkodj hozzá. Jó szolgálatot tehet, ha kiteszel egy cetlit a hűtődre, hogy minden alkalommal lásd, mozogni kell. Vagy beírhatod a határidő naplódba előre, mely napokon mit fogsz sportolni. De tudok olyanról, aki délelőttre beállítja a telefonja emlékeztetőjét, így napközben rá tud hangolódni az esti edzésre. Ezek mind jó módszerek, érdemes kikísérletezni, nálad mi a nyerő.
A kezdeti lelkesedést sokszor felváltja a “van jobb dolgom is” napok, de ha ekkor is szigorúak vagyunk magunkhoz, könnyebben elérjük a célt. Egy fáradt nap után igazi frissítő lehet a jó kis edzés, a ritmusos zenék és az edzőtermi nyüzsgés. A reggeli pacsirtákról nem is beszélve, akik napindítónak használják kávé mellé vagy helyett. Ilyen vagyok én is, a reggeli a legjobb! Mindenki tapasztalja ki, a szervezete melyik napszakban igényli a sportolást! Tudjuk, a testünk nem hazudik. Találd meg te is a számodra legideálisabb edzésmotivációd!
Befektetett pénz
Ez nagyon csúnya lesz, de működik. Egy havi/ féléves kondibérlet igenis megmozdít bennünk valamit. Teljesen máshogy állok neki én is a dologhoz, ha tudom, van bérletem, mint mikor csak napijeggyel megyek be. Amúgy is, ahányszor kinyitom a pénztárcámat, ott lapul az edzőterem bérlet kártyája, mindig emlékeztetve arra, hogy menni kell. Ráadásul a bérletnek van egy szimbólikus jelentése is: közösséghez tartozni. Ki ne szeretne egy jó célt szolgáló közösséghez tartozni?
A bérletek máris elérik a céljukat, vagyis ha már megvettük, ne hagyjuk veszni, ne legyen ablakon kidobott pénz. De egy új fitnesz ruha, edzőcipő, vagy sporttáska is hasonlóképpen működik 🙂 Sőt, lehet játszani a kitűzött célokkal is; pl: “Ha leadok/felszedek +10 kilót, megveszem a kiszemelt edzőnadrágot magamnak.”
Elhihetitek, működik 🙂
Csoportos sportok vs. magányos farkasok
Ez is baromira egyénfüggő, sőt, még időszak függő is. Én speciel nem szeretem a csoportos órákat, de van akinek meg az jön be. Néha nagyon antiszociális tudok lenni -> például futásnál egyedül szeretek futni, nem másokkal.
Máskor viszont igénylem az ismerősök társaságát. Edzőteremben motivál és inspirál, ha látom, más edzőtermi ismerőseim fejlődnek. És az én egómat is simogatja, ha valaki észreveszi rajtam, hogy változtam 🙂
De még magányos futóként is ad egyfajta löketet, mikor a velem szemben futókkal “összepacsizunk”. Ez is lehet akár a te edzésmotivációd. Egyébként hihetetlen, hogy a környékünkön mennyi amatőr szabadban futó van. Nagyon jó látni, hogy legyen az férfi vagy nő, gyerek, vagy idős, mindenki fut. Pálya híján a mellékutcákban és a bicikli utakon, de futnak. Nekem már ez elég motivációt tud adni, hogy én is beálljak közéjük.
Bármit is sportolsz, lesznek akik hasonló sportot űznek, mint te. Érdemes megkeresni az adott közösséget (akár csak interneten keresztül), ahol tippeket adhattok-kaptok, eredményeket mutathattok fel, eseményekről tájékozódhattok.
Nem kell évek óta űzni valamit ahhoz, hogy megcélozz akár egy versenyt. Ha a végén mégsem vágsz bele valamiért, akkor sem ablakon kidobott idő és energia, amit a felkészülésre szántál! Pont egy évvel ezelőtt én így céloztam be az őszi félmaratont. Végül semmi nem lett belőle, de a felkészülésre szánt idő még most is kamatozik!
És hogy még egy ötletet adjak: álljatok össze barátnőkkel, tesókkal. Így egymást tudjátok előre rugdalni, ha egyikőtökben csökkenne a lelkesedés, másrészt pedig bátrabban fogtok nyitni egy új közeg felé, mint egyedül. Csak, hogy a félénkebbeknek se lehessen több kifogásuk!
Példamutatás a családban
Pláne annak, akinek van gyereke, vagy fiatalabb tesója, nagyon sokat számít, milyen pozitív példát lát otthon, vagy attól, akire felnéz. Légy te a követendő, tarts ki a célodért, legyen akár ez az edzésmotivációd!
Sportolni lehet akár családostul is, akár a baráttal, férjjel, gyerekkel. Keressétek tudatosan ezt a fajtáját a mozgásnak, ha úgy érzitek, tőlük venné el az időt az aktív kikapcsolódás.
Aki még nem hallott a mostanában oly népszerű én-időről – ami egyébként ezelőtt is volt, csak most már konkrét elnevezése is van – , annak elmondom, hogyan lehet átültetni a sportolásba. Az én én-időm például a futás. Kikapcsol az agyam, egyedül vagyok, zenét hallgatok. És futok. Néha meghalok, de akkor is futok. Senki nem szól hozzám, nem kell senkire figyelnem (Senkire! Nem pedig semmire!). A végére jól esik, hogy bár a testem elfáradt, az elmém tök üres, tiszta. Persze ennek az egésznek megvan a biológiai magyarázata is (->endorfin), de a lényegen nem változtat.
És néhány jó tanács:
- Sztorizgatni ráérsz edzés után; közben próbáld minden energiádat a sportra használni. Koncentrálj, fejben ott legyél, ne máshol!
- Tudatosan figyelj arra, mit eszel és iszol sportolás előtt, alatt, után. Ne felejtsd el visszatölteni a szervezeted!
- Mindenkinek vannak holt időszakai. Ha nem megy, tarts egy kis pihenőt. Ez érvényes betegség esetén is. De vigyázz, ne legyen túl hosszú a szünet, mert onnan nehéz visszarázódni a megszokott kerékvágásba.
- Válaszd ki a legszimpatikusabb, hozzád leginkább passzoló edzőtermet és közeget. Szinte mindegyik terem szokott nyílt napokat tartani, érdemes ezekre is ellátogatni. Ne félj váltani, ha egy hely valami miatt diszkomfort érzetet ad!
- Jön a jó idő, a szabad levegőn is rengeteg mozgásformát lehet végezni. Próbálj ki újakat, akár olyanokat is, ami első látásra távol állnak tőled.
A rendszeres sport jót tesz az inzulinrezisztenciával! Épp annyira fontos, mint a gyógyszer, amit szedsz, vagy a diétád. Egy dolog lebegjen a szemed előtt: mozogj! Mozogni keveset, vagy lassabban, még mindig jobb, mint abszolút nem mozogni. Ez is lehet a te edzésmotivációd! Hajrá!
