“Sokat gondolkozom azon, kinek miért nehezebb vagy könnyebb az életmódváltás. Mivel mind mások vagyunk, más mentalitással, más életszakaszban stb, érdekelne a következő:
Nektek mi okozott/okoz gondot az életmódváltásban? Mitől éreztétek/érzitek nehéznek?”

Pár hónappal ezelőtt az életmódváltás nehézségeiről érdeklődtem tőletek a Stop-Sugar Facebook oldalamon. Nem volt célom belőle blogbejegyzést írni, most mégis az lett, mert bármennyire is azt hisszük, hogy a problémánk egyéni, valójában nem. Én nagyon sok válaszban fel tudtam fedezni a régi magamat.

Azért mert a csoport zárt, így név nélkül, azonban mivel a blog nyílt, így sok embernek segítségképpen alább olvashatjátok milyen gondolatok cikáznak egy életmódváltás előtt álló fejében.

Én külön köszönöm azoknak, akik ezt megosztották, mert bár nem direkt, de segítettetek ezzel nekem is, hogy még jobban át tudjam érezni az érzelmi oldalát azon vendégeimnél, akik velem kezdenek egy új, jobb életszakaszt. Hiszen mindannyian egyéniek vagyunk, és ennek fontos része az is, hogy egyénileg éljük meg a változás örömeit és nehézségeit.

 

1, “Munkahely időbeosztás!!!”

– Tapasztalatból tudom, nem könnyű, bármilyen beosztásban is vagyunk. Sőt, még ha saját vállalkozásunk van, akkor is. Muszáj megosztanunk a gondolatainkat a közvetlen kollégáinkkal, felettesünkkel, hogy számunkra (és így számukra is) szükséges odafigyelnünk az étkezéseink időpontjára. Ha ezt félvállról vesszük, esetleg a szervezetünk jelzi, hogy szüksége lenne táplálékra, ámde nekünk nincs “időnk” enni, az rövid távon koncentráció zavarhoz, remegéshez, ájuláshoz, agresszív, ideges, zaklatott állapothoz vezethet. Hosszabb távon viszont akár munkaerő kieséshez, vagy felmondáshoz is. Ezt egy előre gondolkodó vezető átlátja, és megérti, megoldást talál rá, hiszen nem robotok vagyunk.

Amennyiben a saját főnökünk vagyunk, magunkat kell fenékbe rúgni, hogy ne legyen minden más fontosabb az étkezéseinknél vagy a rendszeres testmozgásnál. Nyugodtan beállíthatjuk a telefont, hogy étkezés előtt fél órával (vagy akár 1 órával) jelezzen, így lesz időnk lélekben arra felkészülni, hogy hamarosan a munkát félre kell tennünk, és időt kell szánnunk a (lehetőleg nem habzsoló) evésnek.

 

2, “A rendszeres étkezés”

– Szintén zenész, hiszen én szuperül elvoltam a napi 1-2-3 étkezésekkel. Ezt felvinni rendszeres napi 5-re nem könnyű. Főleg lelkileg. Én állandóan azt éreztem, hogy mire befejeztem egy étkezést, már állhattam neki a következőnek. Azonban rengeteget segített az elfogadásban a megértés. Az, hogy megértettem a szervezetemnek miért van szüksége egy komplex életmódváltás során szükséges rendszeres étkezésre. Hogy nem legyintek, ha fáj a fejem az éhségtől, vagy korog a gyomrom. Az már valami rossz jel a testemben. Ami pedig romboló hatású, nem csak a közérzetemre tekintettel.

Előre tervezéssel szuperül kivitelezhetőek a rendszeres étkezések. Tanuld meg, hol mit ehetsz utcán, bevásárlóközpontban, étteremben. Ha fix helyre mész, vigyél magaddal ételt. Mindig legyen nálad vésztartalék, lehetőleg olyan, ami akár hetekig, hónapokig eláll. Ez legyen a táskádban/ autódban/ munkahelyeden stb…

 

 

3, “Hogy sokan azt hiszik, divatból csinálom, és “jaj egy kis kóstolótól, egy kis adagtól, egyszeri bűnözéstől ugyan mi bajod lehet”?”

Amennyit én ezt hallgattam!!! 🙂 Nem érdekelt, hogy másnak esetleg nem fontos az egészségem. Azért csakis én magam vagyok a felelős. Ha én tudok nemet mondani, onnantól már nem érdekel, hogy valaki nem érti meg a magyarázatomat. Ha ezért megsértődik, ám legyen. Fordított helyzetben ő sem örülne, ha más nem venné őt komolyan és félvállról venné az életmódváltás jelentősségét számomra. Egyébként én ilyenkor elmondom (amennyiben az inzulinrezisztencia szóra még nem szörnyülködött el, és hangzott el a “te szegény, iszonyúan sajnálom” stb), hogy milyen kellemetlen tünetekkel jár az nálam, ha “beadom a derekam” a másik kedvéért.

Lehet páran kihullanak mellőled, de akik igazán számítanak, megértik, és melletted maradnak így is!

Ne vedd fel, ha valaki nem ért meg téged. Az inkább az ő baja, mint a tied.

 

4, “Édesanyám és nagymamám is sütéssel, főzéssel mutatták ki a szeretetüket. Mamám hetente 2x csinálta a kelttésztákat. Isteni volt. 🙂 Az evés nekem ehhez a gondoskodáshoz kötődik, nagyon nehéz elengednem, mert egyébként mással nem tudták kimutatni a szeretetüket, szigorúak voltak és érzelemmentesek.”

Mivel múlt időben írtál róla, feltételezem, már nincsenek veled. Ha maga az evés ehhez köt téged érzelmileg, akkor a kelt tésztás ételeket készítsd el teljes kiőrlésű változatban (itt egy szuper recept hozzá). Hidd el, mindent meg lehet oldani, kis gyakorlás, türelem kell hozzá. Ezért is alakult meg a sütőtanfolyamaim (programlista itt elérhető), hogy azokon például az ilyen problémákat is leküzdjük. Hiszen minden liszt, tejhelyettesítő stb. másként működik, mint a megszokott verziók. Ilyenkor kihagyhatóak a kísérletezések (és ezáltal a sikertelenség és csalódottság érzése).

 

 

5,  “A számolgatás, bár mostmár kezdek belejönni. Hogy hol tudom megvásárolni a hozzávalókat.
Csatlakozom a 3-ashoz. Sokan azt hiszik hogy divatból csinálod. Egy szeletbe nem halsz bele stb.
Senkinek nincs a homlokára írva hogy miért nem ehet ilyen dolgokat. Nem látják mi a baj. Még családon belül sem. Bár én nem szívesen beszélek róla.
Sajnos 3 éven belül több műtéten estem át. Kiderült hogy 2-es típusú nem alkoholos zsírmájam is van, IR-es, hab a tortán az endrometriózisom is van.
Igyekszem betartani a diétát de sokszor azt látom hogy ütik egymást.
Van 1-2 kiló súlyfeleslegem. Nem vagyok kövér. Napi szinten tornázom, sétálok. És nehezen fogyok így is.”

Igen, a számolgatás, az alapszabályok megtanulása minden életmódváltás elején nehéz. Mit mondjak én, aki eredendően nem képes hosszabb távon számokat memorizálni? Nekem éppen ezért mindig elérhető közelségben van a tápértéktáblázat (innen elérhető). Akinek nincs ilyesfajta “deffektje”, az pikkpakk megtanulja az egyes alapanyagokhoz tartozó tápértékeket.

Igen, sokszor azt érezzük, hogy rengeteg mindenről le kell mondanunk, de aztán beigazolódik, hogy számos alapanyagot, élelmiszert még nem is ismerünk, így nem tud színes, változatos lenni az étkezéseink.

A fogyás rengeteg dolog összefüggéséből áll. Így bukhat is. Én ezért dolgozom úgy, hogy akár online, a világ két végéről kommunikálva is meg tudjam ismerni a vendégemet, az életmódját, a táplálkozását, az életvitelét, élethelyzetét stb. Ehhez számos anamnézis és kérdőív + megfelelően vezetett táplálkozási napló kiértékelése szükségeltetik. Ezek után lehet megtalálni a hibát, hogy a fogyás nehézségeinek a hátterében mi állhat.

 

6, “Hogy bárhogy állítgatjuk nem lettem tünetmentes”

Akkor nem lett rendesen beállítva még mindig. A tünetmentesség egyet jelent azzal, hogy mindened ismét megfelelően működik. A tünet a szervezet jelzése arra, hogy valami nem oké. Azonban türelmetlennek sem szabad lenni, vannak esetek, mikor a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelések gyorsabban hatnak, gyorsabban reagál rá a szervezet, és vannak, mikor hónapok, akár fél- 1 év is kellhet.

 

7, “Szabalyok 😞”

Igen, eleinte nehéz, kiborító, utáljuk őket. De ez ad nekünk lehetőséget is! És ezt kell meglátnunk. Megtanulni az alapszabályokat már gyorsan megy. Én taktikusan kiírogattam mindent egy lapra, elővettem a színes filceimet, és aláhúzogattam, nyilaztam… Minden nap tortúra volt reggel félálomban, délben kapkodva, vacsorára hulla fáradtan. De megérte, mert a tüneteim eltűntek! Én pedig hamar megtanultam, és mostmár látom, mi miért van. Talán ez a legjobb része, mikor élvezettel gondolod végig, a tested miért igényli, vagy éppen utasítja el egyes élelmiszereket.

 

8, “Amíg otthon vagyok, semmi gond (minden van otthon, amit ehetek), ha kimozdulok otthonról, kész káosz 😏
Lehet, hogy ez Budapesten nem okozna problémát, de vidéken teljesen más.
Viszem a kenyeret, ha beülünk valahova és eszek pl egy halászlevet, akkor tudjam mivel enni.
Nem tudok elmenni pl palacsintázni, lángosozni, hamburgerezni, mert nincs ilyen lehetőség a közelemben 😑
Ha vendégségbe megyek, mindig készen kell állnom arra, hogy nem lesz olyan étel, amit ehetek; szülinapokra viszem magamnak a sütit….”

Szuper, hogy előre gondolkodsz! Ha vidékre megyek (általában ismeretlen városokba), mindig viszem én is magammal a biztonsági kenyereimet. És édesítőt. Lehet furcsa lesz, de Budapesten én még sehol nem ettem házon kívül nekünk való palacsintát vagy lángost. Hamburgert az évek alatt azt hiszem 2X is! 🙂 Ezzel csak azt akarom mondani, ha ilyeneket szeretnék, akkor otthon elkészítem magamnak.

Vendégségbe pedig a legjobb, ha nem csak magadnak viszel, mint egy kívülálló, hanem akkor már sütsz egy nagy tepsivel, és viszel a vendégség többi tagjának is. Meg fogják kóstolni, tudtok beszélgetni róla, elmesélheted, milyen pozitív hatást látsz az életmódváltás során, és nem fogod te sem ufónak érezni magadat.

 

 

9, “A mozgás beiktatása hétköznap, a “de hát sovány vagy, nem kell neked diéta, gyógyszer, csak beképzeled”, a pattanások mint tünet.. Az állandó tervezés pl nincs random kirándulás, mozi stb”

Legyen az étkezés és a mozgás az elsők között. Mert fontosak. Évekig utolsó helyre sorolódott nálam az étkezés, meg is lett az eredménye. Át kell rendezni az életünket, és bizony tudatosan figyelni arra, hogy ami fontos, annak idő és hely kell legyen a napjainkban.

Soványan is lehet “beteg” az ember, és túlsúlyosként is. Sztereotípiák, amiket csak a buta emberek mondanak, gondolkodás nélkül.

Pattanások: belső és külső probléma is lehet. Az étkezésben, a szokásokban és az állapot kezelésének is jelentősége van.

 

10, “Az, hogy tartom a diètát, mègis nehezen fogyok, ès sok orvos csak erre fogja, hogy nem sikerül teherbe esni, de azt nem látják hogy mindent megtesz az ember. A heti kettőnèl több edzès beiktatása nagyon nehèz.”

Maga a fogyás is elég komplex dolog, ahogyan az IR kezelése is. Sajnos muszáj minden tényezőt kielégítenünk a siker érdekében. Ahogyan az inzulinrezisztenciánál sem mindegy, hogy csak megfelelően étkezünk, úgy sokszor a fogyásnál sem elég, hogy tartjuk a 160 grammos diétát. Ilyenkor jön jól, ha megnézzük pontosan a kalóriabevitelt és -felhasználást, a makrók bevitelének arányait – egyénileg.

Nem először hallom, hogy orvosok ilyen könnyelműen kijelentik: “majd ha lefogy, teherbe fog tudni esni”. Túlsúlyos nők is hordtak már ki sikeres terhességeket, ugyanúgy, ahogy vékony nőket is lehet látni a meddőségi centrumokban. Ezzel hitegetni valakit butaság. Motivációnak nem feltétlenül rossz, azonban ha a beígért terhesség nem jön létre, lelkileg csak még rosszabb helyzetbe kerül az érintett.

Mozgással kapcsolatban pedig bármennyire is nehéz  heti 2X-i edzés növelése, minden másnap (tehát heti legalább 3X) illene mozogni. És az sem mindegy ugye, hogy mit. Ilyen mértékű életmódváltás hatására nagyobb az esélye a fenti probléma megoldásának.

 

 

Köszönöm minden anonim résztvevőnek, hogy ez a cikk létrejöhetett! <3