Van egy nasi, amit mindenki kóstolt már, szeret, és emlékei vannak róla. Ez a pogácsa. Mindenki receptje kicsit más, közben kicsit ugyanaz is. Szeretheted bárhogyan, a pogácsa az örök.
Összehozza a családot, jó egy hétvégi kiadós leves után, uzsonnai nasinak, kirándulásra, baráti összejövetelekre, szilveszterre. Szóval a pogit mindenki ismeri, mindenki szereti.
Hogy ne legyen ebből sem hiány, megosztom a kedvenc IR-es pogi receptemet, ami szilveszterkor is befutó lesz, az fix.
Megannyi sütőformát, így a pogiszaggatót is nagymamámtól örököltem meg, és ezt igazán nagy becsben is tartom. Vehet az ember rengeteg újat, számos méretben, ennek értéke van. És igen, így a pogácsa is finomabb! Ez tuti!
Halottak Napján idén is elgondolkodtam: vajon emlékezni csak úgy lehet, ha kijárunk a temetőbe? Nem. Én nem szeretek temetőbe járni. Emlékezni szeretek. Arra, amikor egészen kicsiként imádtam nézni, ahogy süt. Mikor nagyobb koromba már rám bízott munkafolyamatokat. Aztán mikor otthon egyedül próbálkoztam, és azonnal kellett a telefonos segítség.
Nekem egy egyszerű, régi, fém pogácsaszaggató is ezeket az emlékeket hozza vissza. A konyhám hemzseg az ilyesfajta megörökölt dolgoktól, amiket a mai napig használok. Büszke vagyok arra, hogy egy kicsit én vihetem tovább azt, amivel annyira ki tudta mutatni a szeretetét és gondoskodását.
Arra emlékszem, hogy rengeteget sütött. Édeset, és sósat. Bármit, amit kívántunk. Vérprofi módon. Amolyan igazán nagymamásan.
Ha választani kell sós vagy édes között, én egyértelműen utóbbira tenném le a voksom. Jobb szeretem az édes végeredményeket megalkotni. Azonban van néhány klasszikus, ami felül tud múlni egy jó, édes süteményt.
Ilyen ez a sajtos pogácsa téma is. De a teljes kiőrlésű pizzás csavart is nagy favorit nálam.
Legnagyobb buktatóként ilyenkor a hajtogatásra tekintenek a kezdők. Pedig nem kell félni ettől sem, nem bonyolult, ha egyszer az ember ráérez az ízére.
Fontos és hasznos infó: én általában végül vékonyabbra nyújtom a “kelleténél” a tésztát, mert:
- Egyrészt én így szeretem, nem olyan baromi emeletesen,
- Másrészt nekem nagyon jól jön fotózásoknál, mikor a rúzs miatt nem tudok harapni, és lehetőleg nem morzsálódhat az étel, mégis, valamit gyorsan enni kell. Azt meg már meg sem említem, hogy autóban, dugóban ülve is kényelmesebb, mint harapdálni a pogácsákat. De ki hogy szereti, attól függően lehet emeletesre csinálni, vagy vékonyabbra (lásd a fotókon).
A TELJES KIŐRLÉSŰ SAJTOS/MAGOS POGÁCSA receptje:
/kb 1 tespinyi adag, vékonyan 60 db lett nekem/
Hozzávalók:
- 175 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
- 75 g sima búza finomliszt
- 1/2 ek só
- 1/2 zacskó instant élesztő (3,5 g)
- 0,5 dl cukormentes növényi tej
- pici cukor a kelesztéshez
- 1 tojás sárgája
- 1 dl tejföl
- 12 g margarin
- 1 tojásfehérje a lekenéshez
- sajt és/vagy magok szóráshoz
Elkészítése:
- A növényi tejet meglangyosítjuk, beleszórjuk az instant élesztőt (persze lehet frissel is dolgozni), illetve hozzáadunk egy pici cukrot. Letakarva hagyjuk dolgozni az élesztőt.
- Addig kimérjük a száraz hozzávalókat, összekeverjük őket.
- Hozzáadjuk a felfutott élesztőt, a tojás sárgáját, a tejfölt, az olvasztott margarint.
- Így kelesztjük meleg helyen.
- Utána szépen 3X hajtogatjuk egymás után, nem kell két hajtogatás között szünetet hagyni. A hajtogatás menete: kb. téglalap alakúra nyújtjuk a tésztánkat. Képzeletben harmadoljuk, és egyik oldalról az 1/3-ot behajtjuk középre, és erre hajtjuk a másik harmadot. Majd az így keletkezett rövidebb oldalt behajtjuk középre, a szemben lévő oldalt is középre, de ne egymásra, hanem, hogy a két széle most középen érjen össze, majd végül még hajtunk egyet rajtuk, mintha egy könyvet csuknánk össze. Így nyújtjuk ki újra téglalap alakúra, és kezdjük újra a hajtogatást még 2X.
- Formára szaggatjuk, és sütőpapíros tepsibe téve lekenjük a tetejüket, majd megszórjuk magokkal és/vagy sajttal a tetejüket.
- 200 fokos sütőben kb 15 perc alatt megsütjük. Akkor jó, ha piros lesz a teteje.
- Ha akarjuk, tehetünk a tésztába is magokat, reszelt sajtot.
